Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin digitális kiadását, mely minden hónap első napjaiban jelenik meg.

Benedek Elek - Az elrabolt királykisasszony

Az elrabolt királykisasszony

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy király, s annak egy szépséges leánya.
A királyfik és a hercegek egymásnak adták az ajtókilincset, s éppen arra került a sor, hogy a királykisasszony jövendőbélit válasszon magának, de mikor gyülekezni kezdettek a királyfik s a hercegek, hirtelen nagy fergeteg kerekedett, benyargalt az udvarba két sárkány, megragadták a királykisasszonyt, s elvitték nagy Sárkányországba.
Hej, lett nagy búbánat és szomorúság a palotában. A király egyszeribe kihirdette ország-világon, hogy annak adja leányát s melléje fele királyságát, aki visszahozza nagy Sárkány­országból.

Hiszen próbálták is a szerencsét sokan, minden rendű és rangú legények, de egy sem tudta visszahozni a királykisasszonyt.
Volt a király városában egy szegény ember, s annak két fia. Jancsinak hívták az egyiket, Pistának a másikat.
Azt mondja Jancsi:
- Édesapám, én elmegyek, szerencsét próbálok, hátha visszahozom a királykisasszonyt.
Mondta a szegény ember:
- Jól van, fiam, eredj isten hírével.
Feltarisznyálják a legényt, elindul hetedhét ország ellen. Ment hegyeken-völgyeken át, s egyszer egy rengeteg erdőbe ért. Leül egy fa alá, előszedi az elemózsiát, elkezd falatozni, s amint falatoznék, körülveszi egy nagy sereg hangya.
Megszólal a legöregebb hangya:
- Te legény, adj ennünk! Három napja nem ettünk semmit.
De a legény, még ami morzsa a földre hullott, azt is összeszedte, még rá is taposott a hangyákra, s azzal továbbment.
Ment, mendegélt keresztül az erdőn, s ért egy nagy tóhoz. Abban a tóban volt tizenkét kacsa, s amint a legényt meglátták, mind kiúsztak a tó szélére, nyújtogatták a nyakukat, tátogatták a szájukat: ennivalót kértek a legénytől, de a legény ezeknek sem adott. Még felkapott a földről egy nagy darab fát, s nagy haraggal a kacsák közé vágott.
Továbbmegy, s hát még egy hajításnyira sem ment, egy nagy fekete várhoz ért. Gondolja magában, hátha itt van a királykisasszony. Megy a vár kapujához, s jól megdöngeti. Abban a pillanatban kinyílik egy ablak, kinéz rajta egy öregasszony, s kérdi a legénytől:
- Hát te mit akarsz? Minek jöttél ide?
- Én a királykisasszonyt keresem, akit a sárkányok elraboltak. Itt van-e?
- Itt van - mondotta az öregasszony -, várj egy kicsit.
Azzal hirtelen visszafordult, hozott egy zsák kását, kiöntötte az ablakon, a zsákot utána vetette, s lekiáltott a legénynek:
- Elébb ezt a kását szedd belé a zsákba.
A legény szedni kezdi a kását, de amint öntötte a zsákba, azonmód ömlött is ki hangya képé­ben. Hiába kínlódott, hiába erőlködött, ami kását felszedett s a zsákba öntött, mind hangyává lett, s kimászott a zsákból.
Egész nap s egész éjjel egyebet sem csinált a legény, mint szedte a kását. Akkor kijött az öregasszony, hozott magával tizenkét kulcsot, azt belevetette a tóba, s mondta a legénynek:
- Ezt a tizenkét kulcsot keresd meg, ha meg akarod szabadítani a királykisasszonyt.
A legény egész nap kereste a tizenkét kulcsot, de egyetlenegyet sem talált meg. Harmadnap reggel megy a várkapuhoz, s nagy mérgesen elkezdi döngetni.
Kinéz az öregasszony az ablakon, s kérdi:
- Mit akarsz ?
- Eresszen be! Meg akarom szabadítani a királykisasszonyt.
- Én beereszthetlek, de azt nem köszönöd meg - mondotta az öregasszony. - Egy zsák kását nem tudtál összeszedni, a kulcsokat nem tudtad megtalálni, hogy tudnál bírni két sárkánnyal?
Hanem a legény addig döngette a kaput, hogy a vénasszony mégis beeresztette.
Bemegy az udvarra, s mondja neki az asszony:
- Látod-e, ott ül a két sárkány s a királykisasszony fehér lepedővel betakarva. Eredj oda, s ha eltalálod, hogy melyik a királykisasszony, viheted.
Odamegy a legény, s azt mondja:
- A középső a királykisasszony!
Abban a pillanatban a két sárkány nagyot dobbantott a lábával, de akkorát, hogy a föld megnyílt belé, s a legény eltűnt, mintha nem is lett volna.
Otthon csak várták, várták a legényt, de hiába várták. Eltelt egy kerek esztendő, s csak nem került vissza. Azt mondja a szegény ember a kisebbik fiának, Pistának:
- Eredj, fiam, indulj útnak, s vagy hozod vissza a királykisasszonyt, vagy nem, de a bátyádat hozd vissza.
Feltarisznyálják Pistát, elindul, megy, mendegél éppen azon az úton, ahol a bátyja ment. Beért abba a rengeteg erdőbe, leült egy fa alá, s elkezdett falatozni.
Hát őt is körülveszik a hangyák, s kérik, adjon nekik valamit isten nevében.
- Hogyne adnék - mondta Pista. - Tudom, sokat éheztek, sokat sanyarogtok, legyen egyszer jó napotok.
Egy jó marék kenyérmorzsát hintett a hangyáknak, s mikor ezt megették, még egy marokkal, s úgy ment tovább. Elér a tóhoz, s hát a tizenkét kacsa kiúszik mindjárt a tó szélére. Nyújto­gat­ják a nyakukat, tátogatták a szájukat: ennivalót kértek ők is. Ami kenyere volt, mind odaadta a kacsáknak.
Továbbmegy, a várhoz ér, szép csöndesen kopogtat a kapun. Az öregasszony mindjárt kihajolt az ablakon:
- Mit akarsz?
- A bátyámat keresem s a királykisasszonyt, akit a sárkányok elraboltak.
- A bátyádat keresheted, mert azt a föld elnyelte, de a királykisasszonyt itt találod, csak várj egy kicsit.
Azzal leöntött egy zsák kását, s azt mondta a legénynek:
- Ha meg akarod szabadítani a királykisasszonyt, ezt a kását mind egy szemig szedd belé a zsákba.
Szedni kezdi a legény a kását, hát egyszerre csak tenger hangya lepi el a földet, s azok szedik össze a kását, hordják a zsákba, s egy szempillantás alatt tele volt a zsák, egy szem kása sem maradt a földön.
Kinéz az öregasszony az ablakon, s összecsapja a kezét:
- No, fiam, még ilyen csodát sem láttam világon való életemben.
Azzal ledobta a tizenkét kulcsot is a tóba, s azt mondta:
- Ha még ezeket is kihalászod a tóból, jöhetsz bátran.
Hiszen összeszedte hamar a kulcsokat, bele sem kellett mennie a tóba.
A tizenkét kacsa egy szempillantásra kihalászta a kulcsokat, vitték a legénynek. Megy a legény a kapuhoz, kopogtat, s kiszól az öregasszony:
- Megtaláltad-e a kulcsokat, fiam?
- Megtaláltam, öreganyám! Itt van mind a tizenkettő!
- No, most bejöhetsz.
Bemegy a legény az udvarra, ott ül most is a két sárkány s a királykisasszony az udvar közepén, fehér lepedővel földig letakarva.
Mondja az öregasszony:
- Eltalálnád-e, hogy a három közül melyik a királykisasszony?
Mondja a legény:
- Ha jól szemlélem, ott ül jobb felől. Igaz-e, öreganyám?
- Igazad van, édes fiam. Nesze, itt egy kard, szúrd keresztül mind a két sárkányt, amíg észrevennének.
Hiszen kétszer sem mondatta magának ezt a legény. Fogta a kardot, úgy keresztülszúrta mind a két sárkányt, hogy egyszeribe fűbe harapott mind a kettő.
Aztán szépen hazavitte a királykisasszonyt, de bezzeg volt nagy öröm! A király nem nézte, hogy a legény ki fia-borja, neki adta leányát s fele királyságát. De jó szívvel ment a király­kisasszony is hozzá, mert szemrevaló volt a legény. Hét nap s hét éjjel tartott a lakodalom, hanem akkor azt mondta a legény:
- Feleség, nekem nincsen maradásom, amíg bátyámat meg nem találom.
Gondolja magában, visszamegy nagy Sárkányországba, hátha az öregasszony útba tudja igazítani. De bezzeg most nem ment gyalog. Felült legszebb és legjobb lovára, repült, mint a gondolat: reggel indult, s este már ott volt a fekete várban.
Bemegy az asszonyhoz, fogadja az nagy örömmel:
- Bátyádat keresed, ugye?
- Azt keresem, öreganyám. Míg meg nem találom, nincs addig nyugvásom. Ugyan bizony, nem tudna-e útbaigazítani?
- Én megmondhatom, fiam, hogy hol van a bátyád, de nem hiszem, hogy meg tudnád szaba­dítani. Van itt az erdőben egy óriás, olyan magas, mint egy torony; olyan széles, mint egy ház; a szája akkora, mint egy kemence. Annak az óriásnak a hasában van a te bátyád. Ha meg akarod szabadítani, neked is be kell kerülnöd az óriás hasába, aztán a te dolgod, hogy kerültök ki onnét.
Gondolkozik a legény, gondolkozik az öregasszony is, hogy s mint lehetne ezt megcselekedni.
Azt mondja egyszer az öregasszony:
- Hallod-e, csináltass magadnak tiszta acélgúnyát; tetőtől talpig rakasd tele tűvel, mikor aztán az óriás ide jő a tóra inni s lehajlik, ugorj bele a szájába, a kardoddal vágd ki a hasát, s szépen bújjatok ki belőle.
Megköszöni a legény a jó tanácsot, bevágtat a városba, csináltat magának acélgúnyát; tűvel jó sűrűn kirakatja, azzal vissza a tóhoz, meglesi az óriást, mikor éppen lehajlik, hogy igyék: hopp, bele a szájába, be a hasába, s hát ott a bátyja.
- Adj’ isten, bátyám! Hát te mit csinálsz itt?
- Én bizony itt vagyok, minden nappal eltelik egy nap. Hát te hogy kerültél ide?
- Én úgy, ahogy, csak gyere utánam.
Azzal kihasította az óriás hasát, szépen kisétáltak, felültek a paripára, hazavágtattak, apjukat, anyjukat, minden nemzetiségüket magukhoz vették, s még ma is élnek, ha meg nem haltak.

Kínai tanmese - Gyógyír cserepes kezekre
A pásztor és az oroszlán az oroszlán és a vadász

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2021. február 27. szombat

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.meseld.hu/

Grafika
Kedvenc mesejelenetek

Ha itt az oldalainkon olvasgatás közben megtetszett egy részlet és szívesen látnád a szobád falán, ne habozz szólni, mi megrajzoljuk!

Szórakozás
Dió Magazin

Gyere és olvasd el a legújabb számunkat! Sok mese, vers és még több ismeretterjesztő olvasmány

Szobai dísz
Poszter mesehősökből

Válaszd ki kedvenc részedet egy meséből és mi megrajzoljuk neked! A végeredmény, akár poszter is lehet, amit nyomtatva szállítunk neked.

previous arrow
next arrow
PlayPause
previous arrownext arrow
Shadow
Slider
Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin hónap első napjaiban megjelenő aktuális PDF számát.

Címkék

Mese versek Gyerekversek Benedek Elek Állatmesék Arany János Weöres Sándor tanmese Grimm mese Monda Mátyás király Grimm mesék Petőfi Sándor Babits Mihály Titi Hajnalka szerelmes versek Hans Christian Andersen zsengék Csák Gyöngyi királyos mese kortárs mese Ady Endre Orosz mese Afrikai mese Kínai tanmese Kínai mese Aiszóposz meséi Arany László Móricz Zsigmond szegény ember Lev Nyikolajevics Tolsztoj Pósa Lajos Népmese karácsony Orgovàn Irén Léda asszony zsoltárai Tolsztoj Arab mesék Charles és Mary Lamb királykisasszony Ezeregyéjszaka meséi szegénylegény állatok Román népmese tündérek Móra Ferenc La Fontaine meséi Tamkó Sirató Károly legenda Zagyi G.Ilona Vörösmarty Mihály Rege farkas József Attila (1905-1937) királyfi La Fontaine király Vörösmarti Mihály Litván mese Galambos Berni ballada Román mese Domahidi Klára Vajda János A Magyar ugaron Télapó egér elefánt Vietnami mese katona boszorkányos oroszlán ördög Róka Karácsonyi vers Doktor Dolittle istenes versek vers bíró Kellár F. János Immánuel lány mítosz Szabó Ina forradalmi vers hiéna teremtés-történetek Charles Dickens Alekszandr Szergejevics Puskin Görög mese kisgyerek Puskin mesék sakál Twist Olivér vár G. Joó Katalin Juhász hold királylány cica Kisebb költemények kakas Ódák béka Őszi vers Hugh Lofting ezeregy éjszaka gazdag ember róka sün Koosán Ildikó szellem Istenes mese fiú favágó Nyírfalvi Károly pap Sás Károly kutya Petőfi Sándor versek Arany János versek Sás Károly versek József Attila József Attila versek Lírai költemények bárány Görög népmesék Egri László Mester Györgyi csizmadia advent macska fösvény Bódai-Soós Judit forrás Egri László vers malac cigány leopárd Télapós mese hattyú Litván mesék szamár sárkány tyúk újévi vers pásztor medve Görög istenek tűzes hazafias vers tündér molnár húsvéti versek paraszt ember István király holló télapós vers hegedű veréb madár görög istenek grófkisasszony kanász krokodil tűzoltós Ének a porban iskola gyerek héja szivárvány gólya hun haza hajdina Idyll manó elefntos mese bagoly kígyó mikulás vers Zeusz Királyfi haramia tavasz kecske Toldi Miklós Mikulás mese halász anyus mese anya versek Isten évszakok táltos cicás zsiráf 1906 fűzfa Viharjelek élet hazug ember bolond aratás mókus Was Albert rss bűbájos ökrök Mondóka párduc Jupiter Krisztus síp bika Domonkos Jolán nyuszi mesés vers galamb Barlang baba mese alatató kard zene vonat Kossuth Lajos antilop farsang bolha Zola tehén nyár tök kalóz verses videó hírcsatorna diák mese bojtár vadász Héra Vietnámi mese teknős szellő idő szarka halak sas fülemüle Mennyből az angyal karácsonyi történet lánnykérős apa vers óriás Koosá Ildikó gróf kaméleon bogár hóember Egyházpolitika A Tisza-parton bohóc huszár paraszt mese varázsló Juno virágos mesék Mészöly Miklós Tanmese kutyus fars Román népmesék