Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin digitális kiadását, mely minden hónap első napjaiban jelenik meg.

Kellár F. János Immánuel - Az elveszett kisfiú

Az elveszett kisfiú

Egyszer volt hol nem volt, élt egyszer egy kisfiú.

Csillogó szemű barna hajú fiúcska volt ő, aki értette az állatok nyelvét, a kövek beszédét, a fák szavát. Könnyed kis szíve minden nap eldobogta neki az egész világot miközben ő naphosszat a patakparton játszott, s ébren szőtte álma fonalából vágyainak arany ruhácskáját.

 A hely ahol éldegélt, távolesett a nagyvárosok zajától, csend és nyugalom lengte be az egész völgyet. Semmire sem volt gondja, boldog volt, mígnem egy nap arra ébredt, hogy fáj a szíve. Kétségbeesésében elfutott az Öreg Tölgyhöz hogy segítsen rajta. A Tölgy, aki századok tapasztalatával tekintett le kis barátjára, csendes volt.

–Tudod, – szólalt meg végül a faóriás - Holnapra elmúlik. Holnap már nem fog fájni.

–Soha többé? - kérdezte a kisfiú.

–Az emberi szív a világ nagy talányainak egyike. Annyi bizonyos azonban, hogy hamarosan a fájdalomnak nyoma vész. – válaszolt a bölcs.

A kisfiú átölelte a fát, az öreg kérges óriás pedig többé nem szólalt meg.

Másnap ismét fájdalomra kelt a kisfiú. Elfutott a patakból kinyújtózó kősziklához.

- Hé, szikla! Fáj a szívem. - mondta vékony kis hangján fájdalmasan.

A szikla patakverítékben úszott s lassan mordulva felelt.

- Menj haza, pihenj le, s meglásd, holnapra elmarad a fájdalom.

- Biztos ez? - kérdezte a kisfiú, de választ már nem kapott.

Harmadnap újra hasogató fájdalom gyötörte a fiúcska szívét.

Felmászott a tetőre s a kéménybe kapaszkodva kiáltott a gólyának.

- Jóságos Gólya, segíts nekem! Segíts kérlek, mert rettentően fáj a szívem.

Toll fedte el érzelmeit a hosszúcsőrűnek, de lágy hangján felelt egy utolsót.

- Nyugodj meg kisfiú, holnapra elillan a kín.

A kisfiú tanácstalan volt, s nem értette hű barátai javallásait, és szomorúságuk. Mert bizony oly szomorúak voltak, amilyennek még nem látta egyiküket sem.

Éjjel, nem jött szemére álom. Pirinyó kis hálósapkájában kilopakodott a sötétségben szunnyadó kertbe. Fent a háztetőn a gólya aludt. Nesztelenül felkapaszkodott hozzá a kéményen, a cserepeken finom léptekkel odalibbent és megölelte a madarat. Később a kisfiú kisettenkedett a patakhoz, és a csobogások lágy zenéjébe olvadva, a követ is megsimogatta. Aztán a Tölgyfához simult, és selymes puha arcocskája egy darabon feloldotta a rücskös öreg cserepes vázat, s ott tükörsima lett a fa.

Eztán hazament és aludt.

Másnap ifjúként ébredt a fátyolos szemű barna hajú fiú, s többé nem fájt a szíve.

A csillogó szemű barna hajú fiúcskának pedig nyoma veszett.

Mindennek több évtizede már.

Ezerszer üzent utána a völgy minden lakója. Felkérték a szelet, hogy fújjon végig a világon, süvítsen be messzi tájakat, visítva vigye hírét a kisfiúnak. Követnek küldték az illatokat, hogy szökjenek be minden otthonba, minden emberi orrba, hátha rálelnek a fiúra. Futárnak az ismerős hangokat, hogy zengjék be a világ minden mélységét és magasságát, keresve az eltűnt gyermeket.

Bizony ezerszer üzentek a völgylakók, kivéve hármat. Három némává lett barátot, kik egyszer látták a jövőt, s hallgataggá lettek mindörökre.

Ők sohasem üzentek.

A Tölgy helyén ma csak egy korhadt csonk van csupán. A kő meghasadt, s hagyta, hogy ölelő patakja teljesen elkoptassa. A Gólya pedig felemelkedett a magasba, s többé nem ereszkedett alá.

Olykor, ha nem tudok nyugovóra térni, kimegyek a kertbe. Ilyenkor hallom a szelet hogy nem pihen. Csak fú, csak fú minduntalan. Tán egy pillanatra illatot is érzek, és hallok távoli pajtás hangokat, ám hiába állok csukott szemmel a hold ragyogta horizont alatt, bizony a szívem nem fáj, s nem lesz könnyebb. Súlyosan dobog bennem, ám dobbanása már rég más világról mesél. Ilyenkor csalódottan kullogok vissza ágyamba, s párnámat némán gyűröm öreg cserepessé lett arcom alá.

Így alszom el.

De holnap.

Holnap talán, majd megint kimegyek…

Arany László - Jankó és a három elátkozott királyk...
Arany János - Rózsa Sándor

Kapcsolódó bejegyzések

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Már regisztráltál? Bejelentkezés itt
Vendég
2021. január 20. szerda

Captcha kép

By accepting you will be accessing a service provided by a third-party external to https://www.meseld.hu/

Grafika
Kedvenc mesejelenetek

Ha itt az oldalainkon olvasgatás közben megtetszett egy részlet és szívesen látnád a szobád falán, ne habozz szólni, mi megrajzoljuk!

Szórakozás
Dió Magazin

Gyere és olvasd el a legújabb számunkat! Sok mese, vers és még több ismeretterjesztő olvasmány

Szobai dísz
Poszter mesehősökből

Válaszd ki kedvenc részedet egy meséből és mi megrajzoljuk neked! A végeredmény, akár poszter is lehet, amit nyomtatva szállítunk neked.

previous arrow
next arrow
PlayPause
previous arrownext arrow
Shadow
Slider
Ha érdekelnek kiadványaink és érdekességeink, iratkozz fel leveleinkre. Most letölthető naptárat adunk neked.
A feliratkozóknak automatikusan küldjük a Dió Magazin hónap első napjaiban megjelenő aktuális PDF számát.