Weöres Sándor - Robogó szekerek

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Robogó szekerek

 

Mennek a fuvarosok, a fekete dobosok a kerekeken éjszaka – a tanyai

kutyaugatásokon át, tova! s a falusi zárt kapuk álmain át, tova! az

uton a kétfele meredeken árny-hegyü jegenyesor innen is, onnan is

árkai mentén.

 

A gyerekek alszanak, elviszi őket a fuvalom az égbe, hol érik a

csillag, e gömbölyü, de tövises alma, s a hold-fele kanyarog a

hintafa bársonya, cifra szalagja, de virrad, a kicsi öcsik és hugok

álmai hajnali légcsiga fonatain újra le, földre pörögnek.

 

Súlyos muraközi ló dobog, a kövön a pata kopog, a paripa fölnyihog

– a falon a ló feje, hó-szinen a fekete, tovasuhan – ablakon és puha

keszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék.

 

Mennek a fuvarosok, aluszik a köpönyegük, ők maguk éberek – az uton

a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik – ágyban kisfiu és

huga mennyei hintafa ágain ezer üvegizmu, salátabokáju, kakukfejü

tarka lovat lát.

Ugrás a lap tetejére

Kategória: /