Mese nem csak gyerekeknek

Irodalmi családi portál

Sok vers, mese.
Pósa Lajos - Kertem alatt, a kapuban... Kertem alatt, a kapubanKit látok?Hajtsátok meg fejeteketVirágok!Rózsafácskám! jön anyácskám!Bókolgass!Ragyogó nap, lába nyomátCsókolgasd!
Vo-Vo, a tûz Átdolgozta: fazekas lászló Azelõtt nem ismerték az emberek a tüzet. Nyersen ettek mindent. Egyszer a fiúk kihajtották a marhát a mezõ- re. Unalmukban nyilakat készítettek, és célba lõttek. Egyikük ráállította a nyíl hegyét egy darabka kihombo-fára, és két tenyere között forgatni kezdte. A nyílvesszõ áttüzesedett, aztán füstölni kezdett. Néhány szál száraz fû is odakeveredett, és hirtelen felcsapott a láng. Felfalta a száraz füvet. Nõtt, nõtt, erõsödött, belekapott a cserjékbe, egyre erõsebb lett, most már beszélni is kezdett. Azt mondta: – Vo-vo-vo-vo-vo... A környék lakói összeszaladtak. – Ki tette ezt a varázslatot?
Mátyás király - Mi ér a legtöbbet? Volt Mátyás királynak egy kedves juhásza. Egyszer a király meghívta ezt a juhászt egy lakomára. Amikor már ettek, ittak, azt mondta a király:- No, gyere fiam! Most olyant mutatok neked, amilyent még soha nem láttál!
Pósa Lajos - Zugó patakon... Zugó patakonEzüst hidacska,Rajta sétálgatArany mókuska.
Titi Hajnalka - A szív hangja után Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű majorság, s élt ott egy liba, aki nagyon unta már a libák mindennapos semmittevését. Minden álma az volt, hogy cukrász legyen, de az emberek világában a maga fajtának csak a pecsenye szerep jutott. Mindenki buta libának is tartotta e miatt, pedig Léna nem volt az, egyszerűen csak a szíve azt súgta, többre érdemes ebben az életben. Márpedig az a bizonyos belső hang, mindig tudja mit miért mond!
Melyik ér többet? Arra, arra, lefelé, egy kicsit felfelé, Tiszán túl, Dunán túl, hol a kurta farkú tarka malac túr, volt egyszer egy király s annak három fia. Mikor mind a három fiú annyira felcseperedett, hogy serkedezett a bajuszuk, azt mondta nekik a király:- No, édes fiaim, most már menjetek, lássatok országot, világot.
Lipunyuska Mese Volt egyszer egy öregapó meg egy öreganyó. Nem volt egy szem gyermekük sem. Öregapó kiment szántani a mezőre, öreganyó otthon maradt lepényt sütni. Öreganyó megsütötte a lepényt s megszólalt:- Ha egy fiunk volna, vinne az apjának lepényt, de most kivel küldjek?Egyszer csak kibújik a gyapjúból egy picurka fiú s megszólal:
Titi Hajnalka - A nagyratarti kakas Az Óperencián még innen,Manó város közelében,Volt egy csoda Zenés erdő.Ahol nem csak madár dalolt,A fákon több harkály dobolt,S zenélt minden itt élő!
A farkas és az öregasszony Mese Zsákmányt keresett az éhes farkas. Meghallja a faluvégen: sír a gyermek a kunyhóban s azt mondja az anyja:- Ha nem hagyod el a sírást, a farkasnak adlak.
Titi Hajnalka - Mese Zenés erdőről Az Óperencián még innen,Manó város közelében,Volt egy csoda Zenés erdő.Ahol nem csak madár dalolt,A fákon több harkály dobolt,S zenélt minden itt élő!