Mese nem csak gyerekeknek

Újdonságok - értesítések

Ha érdekelnek a legújabb meséink, iratkozz fel értesítésünkre!

Olvasd el a Használati feltételeket

Vietnámi mese - A négy szent állat

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A négy szent állat

Fordította: Dr. Gion Gábor
Terebess Ázsia E-Tár

A Le dinasztia óta (XV. sz.), a feudális állam fejlődésével és konfucianizmus terjedésével a nagyfejű, kidülledt szemű, pikkelyes bőrű és éles karmú sárkány a mennyei és birodalmi erő szimbóluma. A királyok gyakran állították, hogy önmaguk is sárkányok, ill. a sárkányok leszármazottai. A legendák korát ismerve ez nem is meglepő, hiszen a királyok szinte valamennyien a Vidám Tengeri Sárkány király leszármazottainak tartották magukat, családjukat. A sárkány képe szinte mindenütt ott volt: a királyi ruhákon, az arany trónusokon, az uralkodói rendeleteken, pecséteken, és az udvar szinte valamennyi fontosabb iratán. Az ötkörmű sárkány ábrája csak az uralkodó hivatalos ruházatán lehet rajta, míg a négykörmű sárkány az udvar magas rangú tisztviselőinek hivatalos viseletén látható.
A vietnami mitológiában a sárkány alakja szigorúan meghatározott, egyes testrészeit más-más állattól származtatják. Feje a tevét utánozza, szarva a szarvasé, a szemét a halaktól kölcsönözte, a bivalytól származik a füle, a teste és a nyaka a kígyóéra hasonlít. A bőrét pontypikkelyek borítják, körmeit a sastól kölcsönözte, lábai a tigrist juttatják eszünkbe. Hosszú szakáll lóg le szája mindkét oldalán. A fején egy dudor található, melyet a magas intelligencia jelének tulajdonítanak. A hátán, a gerincén végig 81 tüskés pikkely húzódik végig. A mitológiai sárkány egyformán él vízben, a földön és a föld alatt. Halhatatlan és nem is születik, mert a sárkányok időnként átváltoznak egy Giao Long nevű félig gyík, félig kígyó lénnyé, és ezerévenként automatikusan sárkányokká alakulnak. Félelmetes külseje ellenére a sárkány Vietnamban nem az ördög szellemének testet öltött változata. A vietnamiak a sárkányt az erő és ügyesség szimbólumának tekintik. Emiatt vált a sárkány a császárok és uralkodók jelképévé.
A sárkány egyike annak a 12 állatnak, melyek a holdnaptár szerint egy-egy évet szimbolizálnak. Ezek sorrendben a patkány, a bivaly, a tigris, a macska, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és a disznó. A mezőgazdasággal foglalkozó vietnamiak körében a sárkányt istenségként tisztelték. Ő hozta a növények fejlődéséhez szükséges jó időt, segítette a termények beérését éppúgy, mint a betakarítást. A pagodák, közösségi épületek tetején mindig két sárkányt lehet látni, oldalukon a Nappal vagy a Holddal. Az épületeken belül szintén sárkányok faragványai díszítik a füstölőket és a fáklya-tartókat. A sárkány gyakorta megjelenik a földrajzi nevekben is. Létezik Sárkány hegy, folyót is neveztek el róla. A Cuu Long a Me Kong folyó alsó szakaszának egy részét jelenti, az egész folyóhossznak mindössze 5%-át. A Hoang Long folyó neve Sárga Sárkányt jelent. De létezik tó (Long Tri tó), és sziget (Sárkány sziget és Sárkány-gyöngy sziget) is Vietnamban, mely nevét a sárkányról kapta. Ez a legendás állat adta a nevét a Ha Long öbölnek is, mely egyike a világ csodáinak sárkánymítoszaival, -legendáival, melyek odavonzzák a helyi és külföldi látogatókat egyaránt. Egy időben, a XI. sz.-ban, Ly Cong Uan (Ly Thai To) király uralkodása idején (1010-1028) a fővárost is a sárkányról nevezték el: Thang Long nevet kapta, ami a Felszálló Sárkány városát jelentette akkoriban. Az ősi város magva napjainkban Hanoi egyik körzetében található.
A sárkányábrázolás sokszor megjelenik a népművészet elemeként is a dalokban, táncokban, festményeken, de még a fából, bronzból vagy kőből készült szobrokon is. A sárkány-tánc különösen közel áll a vietnami emberekhez, rendszerint fesztiválokon, jelentősebb eseményeken ad egyedülálló légkört a rendezvényeknek.
A vietnamiak lelkületében a sárkány a vietnami nemzetet szimbolizálja. Ennek is a legendák világában kereshetjük az alapjait: a sárkány és a tündér, vagyis Lac Long Quan és Au Co leszármazottai (con Rong chau Tien) élnek a térségben.
Ly (vagy Lan), az egyszarvú, ugyancsak a sino-vietnami mitológiai képzeletbeli állata, mely egyes ábrázolások alapján az oroszlán és a tigris főbb jegyeit viseli magán. Más megjelenítési formában inkább az antilopra emlékeztet: a teste az antilopé, a lábai a lóéra hasonlítanak, bivalyfarka van és a hím unikornis egyetlen szarva a homlokán található. A pagodák és közösségi házak udvarain életnagyságú kő és kerámia szobrait találhatjuk meg rendszerint a főépület lépcsőfeljáróinak két oldalán. Az egyszarvú a erőt, a gyorsaságot, az intelligenciát és a jóságot szimbolizálja. Csak egészen különleges alkalmakkor jelenik meg az emberek előtt. Ilyen volt pl. a legendák szerint i.e. 481-ben, Konfucius születésekor. Az egyszarvú táncát dobok gyors ritmusára táncolják, rendszerint különleges ünnepeken. Ilyenek az ősz közepén zajló vagy tavaszi fesztiválok, esetleg más helyi ünnepek. Egy ember tartja az egyszarvú fejét, táncol, fel-le ugrálva, míg egy másik a farokrészt emeli a magasba, és mozgásával próbálja ritmusosan követni a fejet.
Akárcsak a képzelet szülte állatok (a sárkány és az egyszarvú), a teknősbéka (Quy vagy Rua) is igen népszerű alak, melyet a mindennapi életben is sokszor láthatunk. Teknősbékát a legtöbb kis tavacskában és nagyobb tóban találhatunk Vietnamban, ahol a gyerekek próbálják megfogni őket, hogy azután kis házi kedvencként otthon nevelgessék. A közösségi házak nagyobb oszlopai nemritkán kőből faragott teknősbékák páncélzatán nyugszanak. A népi gondolkodásmód szerint a teknősbéka páncéljának háti része az Univerzumhoz hasonlítható, a hasi páncélzat jelképezné a Földet. A kettős jelentésben többen a Menny védő boltozatát (a háti páncélzat) és a Föld lapos síkságait (hasi páncél) látták. Kőből faragott teknősbékák hordozzák a Lac Thu kézirattekercseket, valamint azokat a kőtáblákat, melyekre az első költők, tudósok, orvosok nevét vésték fel. Ezzel az oktatás és a tanulás jeleit is magukon hordozzák, szerepet vállalva kultúra fejlődésében. A teknősbéka szimbolizálja a tökéletességet és a hosszú életet. Ábrázolásakor rendszerint a szájában korall ággal, daruval a hátán és egy szent dobozzal (melyben a Lac Thu tekercsek vannak) jelenítik meg. Ezek a kéziratok mintegy emlékeztetőül szolgálnak az univerzum hímnemű és nőnemű dolgainak kettéválásáról. A diagramot még az i.e. 2205-2197 között uralkodó Dai Vu császár készítette. A teknősbéka páncéljának hátán lévő daru a hosszú élet szimbóluma, a konfuciánus, uralkodói és helyi szellemeknek szentelt templomokban gyakran látott jelkép. Buddhista pagodákban ez a daru-minta nem látható. A teknősbékáról a legendák azt tartják, hogy akár 10,000 évig, a daru csaknem 1,000 évig is élhet. Így e jelképrendszer szerint: "Emlékezhetnek rád 1,000 évig, de a tisztelet irántad akár 10,000 évig is megmaradhat". Általában a teknősbéka és a daru alakját a templomokban lakkozott és aranyozott fából mintázzák meg, néha csak a daru készül fából, a teknősbékát kőből faragják. Némelyik fából készült daru akár 3 m magas is lehet, és az oltár elé mindkét oldalra állítanak egyet-egyet. A vietnamiak előszeretettel készítik el a darut rézből, mely ilyenkor lótuszvirággal a csőrében gyertyatartóként is szolgál.
Ugyancsak teknősbéka faragványokon láthatók azok a kardok is, melyek az idegen megszállók elleni hősies lelkületű küzdelem megtestesítői. A nemzeti legendák, történetek sorában a teknősbéka emlékeztet arra, hogy régen az Arany Teknősbéka segítségével épülhetett meg Au Duong király Spirális fellegvára, a Co Loa (Dong Anh, Hanoi), és egyikük adta azt a varázslatos íjat a királynak, mellyel az legyőzhetetlenné vált. A későbbi történelmi időkben is jutott szerep a teknősbékának. Le Loi király idejében a Mennyei Erők adtak az uralkodónak egy olyan bűvös kardot, mellyel megfutamodásra késztette az idegen csapatokat. Amint a megszállókat kiűzték az országból, a király békében trónra léphetett. Egyszer, amint egy tavon csónakázott, egy hatalmas, arany színű teknősbékát látott kiemelkedni a vízből, mely egyenesen feléje úszott. A teknősbéka elérve a királyi csónakot szájába vette a bűvös kardot, és a karddal a szájában elmerült a tóban. Le Loi király ekkor nevezte el a Luc Thuy (Zöld Víz) tavat Ho Hoan Kiem tónak, ami a Visszatért Kard Tavát, vagy egyszerűen csak a Kard Tavát jelenti. A varázslatos tó ma Hanoi szívében található.
A Phuong (főnix) szintén a nemes állatok közé tartozik. A madár ugyanabból a "családból" származik, mint a nyugati mitológia főnixei, bár csak később kezdték el róla mesélni, hogy hamvaiból éled újjá. Megjelenítésekor robusztus csőrrel, kígyószerű nyakkal, fecske mellkassal, teknősbéka háttal és halfarokkal ábrázolták. Képes megállni a tengerek hullámain, természetfeletti erejével képes átrepülni a Con Lon hegyeken, szomját oltani a De Tru zuhatag vizével, szárnyait megmeríteni a Nhuo Thuy tengerben, mielőtt megpihenne a Don Huyet hegy tetején. A főnix tele van energiával, mozgékonysággal, kegyes, büszke és előkelő. Szárnyaiból messzire nyúlnak ki az erős tollak, farktollaival lángot képes gyújtani. Csőrében vagy két kézirat tekercset, vagy egy szíjon lógó szögletes dobozkát tart, melyben a szent könyvek vannak. A hagyomány szerint a főnix énekében benne van a tradicionális zenei skála mind az öt hangja, tollai az öt alapvető színben pompáznak, és teste hat mennyei test keveréke. A feje szimbolizálja az Eget, a szemei a Napot, háta a Holdat, szárnyai a szelet, lábai a Földet, és a farka a bolygókat. A főnix csakis a nagyon magas ágakon telepszik meg, mint például a Ngo Dong fa, melyet hangszerek készítésére használnak. A főnix csak az ország nyugodt, békés, virágzó korszakaiban jelenik meg, és nyomban eltűnik, amint bajt érez. Ezáltal lett a béke jelképe, és az egyetértés, összhang szimbóluma is. A keleti mitológiában a főnixet a kegyesség és az erényesség mintaképének is tekintették. Ennek megfelelően a királynők használták leginkább a főnix jelképeit uralkodói emblémáikon. A tanultabb emberek különbséget tettek a Phuong (hím főnix) és a Hoang (nőstény) között. A mondák szerint a főnix pár (Loan Phuong) örökké szereti egymást, és nagy találkozásuk a harcias szerelmet és a boldogságot jelképezi. A főnixek igen sok énekben, népi festményen, rajzon szerepelnek. Gyakran feltűnnek az ágylepedők, párnák, zsebkendők, függönyök hímzéseiben is, kifejezve a nép boldogság iránti vágyát. Fellelhetőek nyomaik a táncok egy részében, és a vietnami kultúra egyik jelentős karaktereként átkerültek a vietnami spirituális életbe is.

 

Comments powered by CComment

Legfrissebb anyagok

G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a...
2019-07-23
G. Joó Katalin
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá...
2019-07-23
Zagyi G.Ilona
Tovább is van mondjam még?
Image
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert...
2019-06-29
Titi Hajnalka
Tovább is van mondjam még?
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna...
2019-06-28
Arany János
Tovább is van mondjam még?
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan...
2019-06-28
Babits Mihály
Tovább is van mondjam még?
Image
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús...
2019-06-26
Petőfi Sándor
Tovább is van mondjam még?
G. Joó Katalin - Mesevonat
G. Joó Katalin - Mesevonat Ziki-zaka-zakatol,mesevonat valahol.Forognak a kerekek,sok kis gyerek integet. Pöfög, köhög, kanyarog,mesék útján csavarog.Fütyörészve meg-megáll,víg meséket muzsikál. Örülnek a gyerekek,a mozdony meg füttyöget.Sihu, sihu, pöff, pöff, pöff,Mesevonat itt zötyög. Mesekapu kitárul,a sok gyerek elámul.Mese, mese, meskete,kezdődjék hát a mese! {loadposition szalaag}
Zagyi G.Ilona - Béka-móka
Zagyi G.Ilona - Béka-móka Esik eső, csak úgy szakad,strand készül az eresz alatt.Ez lesz a jó béka-móka,beugrálni a hordóba.Süthet a nap, jöhet meleg,jót hűsöl ki benne lebeg.Szőlő levél árnyékot ad,mint egy ernyő, akkora nagy.Szára hull a házi tóba,nem is kell jobb libikóka.Béka-nóta harsány, rekedt,visszhangzik, hogy elégedett. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Zagyi G.Ilona - Világ vége
Zagyi G.Ilona - Világ vége INagy kalandra készült,mert tudnia kéne,még ma megkeresi,hol a világ vége. Kosárba pakolta,ami nagyon fontos,a kedvenc babájáts nyuszit, a bozontost. Kell még egy kis süti,alma is az útra,miután elkészült,kezdődhet a túra. Csöndben nyílt az ajtó,senki meg ne hallja!Hamar véget érnea merész kalandja. Egy társa is akadt,hozzá dörgölőzött,udvaron a cicanyomába szegődött. Tarka lepkék szálltaka virágos kertben,megállt, "Olyan szépek!"nézte önfeledten. Majd eszébe jutott,hogy neki doga van,hogy hova is készültilyen nagy titokban. Megállt a kapuban.Merre is induljon?Hol a világ vége,túl az árkon-bokron? Leült a kispadra,kosár az ölében,bizony, megéhezetta nagy sietségben. Kevés lett a süti,gyorsan elmajszolta,amitől szomjas lett,szomját oltja alma. Gondolkodott rajta,most aztán mi legyen.Uzsonnája nélkültovább minek menjen. Várhat még egy kicsitaz a világ vége,meg aztán elfáradta hősiességben. Majd megkérdi anyát.Tudja-e, merre van?Nem megy ő sehovaéhesen, álmosan. {loadposition szalag} Gyökér-falvi történetek című verses-mese Mesék kérdések kora
Titi Hajnalka - Dínó bánat
Titi Hajnalka - Dínó bánat Valamikor réges- régen,Élt egy kicsi kis ősember.Volt egy szuper bunkós botja,Vadászott ő minden reggel! Rettegtek is tőle nagyon,Kicsi dínók, no és nagyok.Úgy gondolták, e világon,Csak miatta nem boldogok! Hiszen, ha éhes volt, ha nemBúbolta az állatokat.Sok értelme régen sem volt,Ám a hobbi vadászatnak! Miért jó ölni állatokat,Csak mert épp ahhoz volt kedve?Úgy gondolták megváltozna,Ha egy szép nap megnősülne. Ezért aztán egy bátor dínó,Bejárta a hegyvidéket.Hogy egy szemre való leányt, tt kerítsen feleségnek. Talált is ő egy teremtést,Épp a törzsfőnöknek lányát.Egy szikláról ugrott le rá,S megragadta gyönge vállát... Szaladtak a törzsfőnökhöz,A szemtanúk, hogy elmondják:Egy tüzet okádó sárkány,Vitte el a király lányát! Így születnek a legendák,Mióta ember él a földön:A történtekhez hozzá tesznek,Hogy félelmetesebbnek tűnjön... A dínóból így lesz sárkány,A farkasból farkasember,Szivárványból fényalagút,Tóból Óperenciás tenger... No de lássuk, hogyan fogadtaŐsemberünk a kis hölgyet?Mikor meglátta, azt hitte:Hogy le kell üsse, mint eddig mindent! Ám a szíve bent azt súgta:Kedvesnek kellene lenni.Így aztán ő meg is próbált,Vadászattal kedveskedni... Az őslány most nézett nagyot,Hisz imádta az állatokat.Mindjárt le is teremtetteA fiút, hogy ezt így nem szabad! S lám a kicsi ősemberke,Végre nem vadászott annyit.Csak amennyit enniük kellett,Félre tette a vadász hobbit. Bár alig telt néhány év el,S születtek kis ősemberek,Akiknek a dínó húsból,Napról napra több hús kellett. Nem volt épp jó ötlet ez sem,Néztek most a dínók nagyot.S úgy érezték e világon,Csak miatta nem boldogok... {loadposition szalag} A szerző profilja
Arany János - Barátomhoz
Arany János - Barátomhoz - Petőfihez Unszolsz, hogy írjak holmi verseket:S mily szívesen fogadnék szót neked!De átkozott gebe az a Pegaz,Dehogy nyargal, dehogy! csak tipeg az.Tegnap már mintha írni kezdenék,Egészen a tollrágásig menék,De, varjú tépje meg a rossz lovát,Hiába biztatám, hogy: co tovább!Ma kucsmád nyomtam fel, ha így talánEgy kis Petőfiség ragadna rám:Lekarcolék egy pár „hozzá”-t, „felé”-t,Csuklott a múzsa s rámrivallt: „elég”!Mit is haszontalankodom vele,Mikor szivem zsibajjal van tele.Vendége jött s avval sok a dolog,Minden kis érzelem sürög-forog.Bolond szeles nép! lót-fut céltalan,S egymásba ütközik minduntalan.De nem csoda, a szív vendége nagyS igen kedves neki, mert az te vagy. (1847 szept.) (1847. aug. 11) loadposition szalag}  
Babits Mihály - Kék faluk
Kék faluk Ki járt már a kék falukban?Ki a csunya kék falukban?hol a kék fal sértő színnelközepellik zöld zsalukban? Ott a cifra házak ormacifrán ott a házak ormaházak orma kék kereszttelpompáz mintha sírkő volna. Mindenik ház egy-egy kriptas mindeniknek megvan titka:nemzedékek asznak bennea világból kihajítva. Nemzedék ott több ne asszon,ember ottan ne mulasson,ottan beteg minden gyermek,mételyes ott minden asszony. Ott az emberész nem lámpás,csak egy ködben járó csámpás,elhunyt bűnök pállott ködjes puliszkára hajtott rámpás. Minden sarkon ott egy Krisztus,egy sovány, bizanti Krisztusvéres és esős bordákkalvár, míg jő az Antikrisztus. Ablakot ne nyiss ott éjjel,mert a vampir jár ott éjjel,gonoszúl a bokrok árnyánkék kisértet les ott széjjel. 1908-1909 {loadposition szalag}
Petőfi Sándor - Galgapartihoz
Galgapartihoz Üdvözöllek messze bérctetőkről,Szent helyek!Hol a Galga lassu andalgássalHempelyeg. Hol pályája éden volt a gyermek-Ifjunak.Hol az életüdv örömvirágiNyíltanak. Lángszerelem szép viszonozója,Barna lány,Emlékezve küldsz-e még sohajt aSzív után, Mellyet annyi kéjnek bölcsejébenRingatál,Mellynek első éneket lantjáraTe csalál? Ah, rád vissza bús könyhullatássalNéz szemem:Vesztve téged vésze boldogságom,Mindenem! Gréc, 1840, május 1 {loadposition szalag}  

Magazin előfizetés